Mennyi csapadékot hagyott a ciklon maga után? Miért volt egyértelmű, hogy érkezik egy ilyen természeti csapás?

Megosztás

Bármilyen hihetetlennek is hangzik, már augusztus elején kódolva volt, hogy néhány héten belül érkezik egy ilyen ciklon, ami ekkora hatalmas pusztítást végez és ennyi árvízzel jár. Csak az volt kérdés, pontosan hol csap le.

Honnan jött, mi lett vele és mennyi csapadék hullott az utóbbi idők egyik legnagyobb, de mindenképpen a legemlékezetesebb mediterrán ciklonjából? – Life of Boris. Goda Zoltán írását olvashatjuk a napokban az évtized árvizét elhozó Boris ciklonról. Ráadásul ne feledjük, mi még milyen olcsón megússzuk néhány közeli országhoz képest.

Mielőtt mélyebben beleásnánk magunkat a témába és nekiállnánk vödrökkel lemérni, hogy mennyi eső és hó esett az elmúlt egy hétben Európa közepén, mindenképpen fontosnak tartok leszögezni valamit. Annak ellenére, hogy egy mediterrán ciklon a bolygó egyik legnehezebben megfogható jelensége, a meteorológiai modellek most ritkán látott pontossággal jelezték előre ezt a ciklont. Már 8-10 nappal a kialakulása előtt lehetett látni a modellfutásokon, hogy a hosszú, forró és aszályos időszakot két ciklon is megtöri és közülük a második, hát finoman szólva sem lesz kicsi. Először inkább Észak-Olaszországra várták a nagyobb mennyiségű esőt a modellek, majd közeledve az időponthoz olyan ciklonpályát jeleztek előre, amely során Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában lehetett számítani a legtöbb csapadékra. Igazán sok csapadékra. Be is jött és be is írtam a modelleknek egy pirospontot. Na de most lássuk Boris viselt dolgait közelebbről.

Hiszitek vagy sem, ciklonunk története nem mostanában kezdődött, hanem valamikor nyár elején. Akkortájt amikor megérkezett az igazi meleg Dél-Európába. A nyár nem csak nálunk volt forró, hanem a mediterrán térségben is, ahol a Földközi-tenger – követve a légkör hőmérsékleti trendjét – elkezdett intenzíven melegedni. Illetve, hogy egészen pontosak legyünk, csak a felszín közeli kb. 50 méter melegszik fel, az alatta lévő termoklin réteg már elég passzívan áll a nyárhoz. Napról napra, hétről hétre kúszott egyre magasabbra a tengervíz hőmérséklete, minden egyes °C hőmérséklet emelkedés kb. 5 x 10ˇ17 J, azaz 500 exajoule eltárolt energiát jelent. (Szeretek ezzel az összehasonlítással élni: ezt a mutatványt 1000 db, 2 GW teljesítményű atomerőmű kb. 8 év alatt tudná összehozni. És ezzel még mindig csak 1°C hőmérséklet emelkedést érnénk el…)

Mintha valaki egész nyárra a töltőn felejtett volna egy globális léptékben is hatalmasnak mondható akkumulátort. Csak teltek a napok, a hetek, a tenger pedig egyre több hőt tárolt el, hogy aztán nyár végére több helyen rekordot döntsön a tengervíz hőmérséklete – talán emlékeztek, a hírekben is olvashattatok róla. Vízzel és hőenergiával csurig töltött akkumulátorunk már csak egy szikrára várt. Esetünkben ez a szikra pedig nem volt más, mint egy sarkvidéki eredetű hidegleszakadás, ami valamikor még a múlt hét elején indult meg dél felé.

Szeptember 11-én, már egy expresszvonat sebességével robogott a sarkvidéki eredetű hideg levegő nyílegyenesen a mediterráneum felé és a déli órákra el is érte a térség legnagyobb ciklon-gyárát, a Genovai-öblöt. Szinte berobbant a meleg, párás tengeri levegőbe. A hideg és meleg levegő találkozása jelentős hőmérséklet-kontrasztot jelent, amely tulajdonképpen a hajtóereje a ciklonok kialakulásának. Intenzív emelkedő légáramlatok jelennek meg és létrejön egy alacsony nyomású zóna. A levegő elkezd áramlani az alacsony nyomású terület felé, a Coriolis-erő hatására pedig az egész rendszer elkezd szépen forogni. Ciklonunk ezzel meg is született.

Boris túl sok időt nem töltött az újszülött osztályon, másnap már Észak-Olaszország felett járt. Csapadékából a Dolomitok és a Pó-folyó völgye is kapott, de ekkor még bőven csak bemelegített. Csütörtökön kora reggel már elérte Közép-Európát és Magyarországot is, ezen a napon az ország nyugati részén már szinte folyamatosan esett, miközben az ország keleti felén még száraz, napos idő volt, 25°C feletti maximumhőmérsékletekkel. Innentől szinte napokon át alig mozdult a ciklon kelet felé. Középpontja lassan fölénk helyeződött – egy ciklonnak jellemzően a középpontjában a leggyengébb a csapadékintenzitás – majd először dél felé, később délkeletre mozdult. Szombaton a Dunántúl már a ciklon hátoldalán volt, de már ekkor is látszott, hogy messze még a vége, további igen jelentős csapadék lesz nemcsak nálunk, hanem nyugati és északi szomszédainknál is. Hétvégén a hőmérséklet sok helyen nem emelkedett 10°C fölé, Sopron környékén, valamint a Kab-hegyen ráadásul orkán erejű szél süvített. Az Alpokban több helyen jelentős, 1-1,5 méter vastag hótakaró alakult ki. Vasárnap és hétfőn a csapadékzóna lassan elhagyta először az Alpok térségét, majd a Kárpát-medencét. A ciklon hétfőre erejét vesztette, a csapadékintenzitás is egyre gyengült, a csapadékmezők lassan szétestek és feloszlottak, de az ország keleti felében még kedden este is előfordult gyenge eső.
Boris egy teljes hétig létezett!

Na, de álljunk neki számolni! A türelmetlenebbek már úgyis legörgettek a poszt aljára az eredményért, de örülök, hogy te még itt vagy velem. 

Mért csapadékadatok, csapadéktérképek az összes érintett országból érkeztek és az adatok elég sűrűn helyezkednek el ahhoz, hogy legalább közelítőleg számolni tudjunk velük. Az összesített csapadéktérképet kommentben megtalálod, de ahogy Tóth Tamás meteorológus posztjában kifejtette, még ezt követően is érkeztek adatok Csehországból, ahol az 5 napos összesített csapadékmennyiség helyenként meghaladta az 500 mm-t. Magyarország délkeleti felén egy év alatt esik ennyi eső… Az összesített csapadéktérkép alapján, kb. 650.000-700.000 km2 terület volt érintett, azaz ekkora területen hullott mérhető csapadék.

A számítás nehezen ment volna fejben, ehhez azért kellett egy kis AI-támogatás. Mesterséges kollégámat arra kértem, hogy fektessen egy 800 négyzetből álló rácsot a térképre és a négyzetekre eső színek alapján becsülje meg az átlagos csapadékértékeket. Ezt megtette minden egyes négyzetre, az ott szereplő számokkal kiigazította az átlagokat és innentől már könnyűszerrel számolható volt a teljes mennyiség is. Természetesen még így is csak egy közelítő értéket kaptunk, de ez most bőven elég ahhoz, hogy legalább a nagyságrendet lássuk.

Szóval ciklonunk megközelítőleg 35-40 km3, azaz 35-40 milliárd köbméter csapadékot hagyott maga után!
Egyetlen mediterrán ciklon.
21 Balatonnyi víz.

Ennek egy része hóban jött le, egy része a talajba szivárgott – persze a szivárgás mértéke is változott a napok alatt, ahogy a talaj telítődött vízzel, a többi pedig a patakokat és a folyókat duzzasztotta az égig, de legalábbis amíg ki nem léptek medrükből. A csapadék nagyjából kétharmada a Duna felső vízgyűjtőjén hullott le. A mostani dunai árhullám során durva becslés alapján is kb. 12-15 km3 víz halad át az országon, de ezt persze majd pontosabban is ki lehet számolni, ha már levonult az ár.

Boris már a múlté, de ne gondold, hogy ezzel a tenger-akkumulátor lemerült. Ennyivel nem lehet kisütni. Bőven vannak még tartalékai, lehetnek még meglepetései. Az északi hideg légtömegek és a meleg tenger randevújából hasonló légörvények bármikor keletkezhetnek, más kiterjedéssel, erősséggel és ciklonpályával persze. Két egyforma biztosan nincs soha. De ami közös bennük, hogy szinte felfoghatatlan energiával elképesztő mennyiségű vizet mozgatnak meg. Képek: Olvasói fotók a Duna váci kiöntéséről

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek